A Bajcsy-Zsilinszky úttól induló Ó utcában és környékén feltűnően sok a különlegesen értékes és szép bérház: van köztük több ún. városi palota, de akad műhellyel egybeépült lakóház is. Nagy részük zsidó tulajdonoshoz köthető. Köztük van a legendás Zwack-birodalom megteremtőjének, Zwack Józsefnek 1872–73-ban átmenő telekre emelt, két utcára néző háromemeletes, korai historizáló lakóháza is, ahol az udvar kétharmadát feltételezhetően a cég későbbi műhely-, illetve raktárépülete foglalja el. A gyönyörű, rusztikus architektúrájú homlokzat Ó utca felőli íves kapuján belépve római paloták bejáratára emlékeztető kocsibehajtós kapualj és varázslatos lépcsőház fogad. A négyzetes terű lépcsőt a korai épületeket jellemző angyalos motívumú öntöttvas korlát kíséri, a virágmintás padló kézzel rakott márványmozaik. Hasonlóan nagy élmény az utcai szárny udvari homlokzatán a teljes szélességet elfoglaló faszerkezetű üvegezett veranda. Az udvar másik érdekessége a lapos tetős műhelyépület teraszos megoldása. A műemléki értékű korai épület, melynek Zwack József testvérével, Miksával nemcsak építtető tulajdonosa, de úgy tűnik, egészen haláláig lakója is volt (lásd az 1914-es Budapesti Czím- és Lakásjegyzéket), ma kerületi védelem alatt áll.
Zwack József (1821–1915) 1840-ben Pesten, az azóta lebontott Marokkói udvarban alapította meg az első, akkor még szerény Zwack-céget, és kilencvenéves kora után is ő irányította az 1892-től a Duna mellett, a Soroksári úton Miksa öccsével és fiával, Lajossal felépített Zwack J. és Tsai. gyárat. A gyár termékei már 1880-tól aranyérmek és elismerések sorát nyerték a világkiállításokon, de az igazi áttörést a Zwack család 1790-ből származó titkos receptje szerint készített, 1883-ban szabadalmaztatott, negyvenféle gyógynövény és fűszer keverékéből készített keserűlikőr, az Unicum hozta meg. A gömbölyű, kezdetben vörös, majd 1922-től arany keresztes címkével ellátott palack és egy grimaszverseny győztesének arcképét felhasználó, híressé vált plakát, melyet Pachl Viktor 1909-ben készített, az Unicumot az egyik legismertebb itallá tette. Mondják, hogy azért választották ezt a formát, mert a gömböt a platonista filozófusok a legtökéletesebb alakzatnak tartották, a kereszt pedig a négy égtájat és egyben a négy őselem emberi testre gyakorolt jótékony hatását szimbolizálja. Az biztos, hogy ez a reklámnak beillő forma és maga a Pachl-féle reklám is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Európában és Amerikában is híressé vált Unicum komoly gazdasági sikert hozott.
A szakmai és gazdasági sikerek mellett Zwack József nem feledkezett meg a zsidó hagyományok szerint oly fontos jótékonyságról. A róla elnevezett Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola így ír névadójáról: „Zwack József példás pontossággal dolgozott reggeltől napestig íróasztalánál. A szakma a »generális« elnevezéssel tisztelte meg. Munkakedve és bámulatos emlékező tehetsége még 93 éves korában sem hagyta el. Vasárnapjait kültelki bolyongásokkal töltötte, személyesen nyomozván a nála segélyért kérvényezők tényleges viszonyai után. Így talált iskolás gyermekeket, akiket taníttatott, férjhez adandó lányoknak hozományt adott, árva gyermekeket a saját költségein neveltetett. Állandóan jót tett anélkül, hogy ezt a legszűkebb környezete is tudta volna.”
A legjelentősebb magyarországi zsidó nagyiparosok közé tartozó, 94 éves korában elhunyt Zwack József a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik (középső út/1.szakasz IV. parcella), feleségével Sattler Máriával (1823 k.–1893). Oszlopos, fekete gránitból készült síremléke német és héber feliratú.