Novák Ferenc (?–1903) építész nevéhez igen sok nagyon igényes budapesti épület fűződik, a Körúton is több bérháza áll (például az Erzsébet körút 25–27.), mégis nagyon keveset tudunk róla. Pedig van egy nagyon érdekes terve is: a kábelvasút a Gellért- és a Nap-hegy között.
1871-ben országos tervpályázatot hirdettek a Gellért-hegyen kialakítandó Nemzeti Pantheon megtervezésére. Ehhez kapcsolódva 1872-ben Novák Ferenc egy a Duna-partról induló „fogaskerekű sodronypályán közlekedő villamost”, siklót képzelt el a Gellért-hegyre, a Citadella helyére pedig egy kilátóval kombinált világítótornyot. A korabeli Vasárnapi Újság az építész tervéről így számolt be: „A hegy alján lévő Döbrentey-utczában létesítendő villamos állomásról az utat három perc alatt meg lehetne tenni. A felső állomás tőszomszédságában nagyszerű, díszes vendéglő emeltetnék, tágas éttermekkel és nyitott verandával. E mellett egy mindenfelé nyílt torony, honnan a főváros vidékére a legszebb kilátás élvezhető. (...) A rajzon egy hatalmas torony alakú építményt látunk, melynek tetejéről egy óriási nagyságú szobor éjjel villamos világítást árasztana a hegyre. A villamos sodronypálya közepén egy ódon-szerű toronyrom a vonal egyformaságát szakítaná félbe, s az ott létesítendő megálló körüli helyet szintén kies ligetté lehetne átalakítani. (…) Miután sok utast a meredek hegyoldalon fel- és lehaladásnál való különös érzés kellemetlenül érinti, olyanok számára a vonat középső kocsiját oldal-ablakok nélkül akarja berendezni, ellenben egy a kocsi plafonján alkalmazandó camera obscura a táj képét feltüntetné az utasok előtt álló asztal lapján.” (Forrás: Falanszter blog)
A Közmunkatanács végül 1873-ban sokkal szerényebb megoldást fogadott el, 12 ezer forintért háromszázezer facsemetével ültettette be a kopár sziklát, 1885-ben pedig a Kerepesi temetőt – köztemető jellegét megszüntetve – Nemzeti Pantheonná nyilvánították. Novák Ferencet több évtizeddel később is foglalkoztatta a Gellért-hegy. Miller Ede Vince építésszel 1891-ben egy új sikló tervét dolgozta ki. Ez a sikló nem gőzzel, hanem vízsúllyal működött volna, de ahogy az előző terv, úgy ez sem valósult meg.
Bár a temetőben nagyon sok Novák nyugszik, a feltehetően 1903-ban elhunyt, nagy álmokat kergető Novák Ferenc építész sírjáról nincs információ.
1871-ben országos tervpályázatot hirdettek a Gellért-hegyen kialakítandó Nemzeti Pantheon megtervezésére. Ehhez kapcsolódva 1872-ben Novák Ferenc egy a Duna-partról induló „fogaskerekű sodronypályán közlekedő villamost”, siklót képzelt el a Gellért-hegyre, a Citadella helyére pedig egy kilátóval kombinált világítótornyot. A korabeli Vasárnapi Újság az építész tervéről így számolt be: „A hegy alján lévő Döbrentey-utczában létesítendő villamos állomásról az utat három perc alatt meg lehetne tenni. A felső állomás tőszomszédságában nagyszerű, díszes vendéglő emeltetnék, tágas éttermekkel és nyitott verandával. E mellett egy mindenfelé nyílt torony, honnan a főváros vidékére a legszebb kilátás élvezhető. (...) A rajzon egy hatalmas torony alakú építményt látunk, melynek tetejéről egy óriási nagyságú szobor éjjel villamos világítást árasztana a hegyre. A villamos sodronypálya közepén egy ódon-szerű toronyrom a vonal egyformaságát szakítaná félbe, s az ott létesítendő megálló körüli helyet szintén kies ligetté lehetne átalakítani. (…) Miután sok utast a meredek hegyoldalon fel- és lehaladásnál való különös érzés kellemetlenül érinti, olyanok számára a vonat középső kocsiját oldal-ablakok nélkül akarja berendezni, ellenben egy a kocsi plafonján alkalmazandó camera obscura a táj képét feltüntetné az utasok előtt álló asztal lapján.” (Forrás: Falanszter blog)
A Közmunkatanács végül 1873-ban sokkal szerényebb megoldást fogadott el, 12 ezer forintért háromszázezer facsemetével ültettette be a kopár sziklát, 1885-ben pedig a Kerepesi temetőt – köztemető jellegét megszüntetve – Nemzeti Pantheonná nyilvánították. Novák Ferencet több évtizeddel később is foglalkoztatta a Gellért-hegy. Miller Ede Vince építésszel 1891-ben egy új sikló tervét dolgozta ki. Ez a sikló nem gőzzel, hanem vízsúllyal működött volna, de ahogy az előző terv, úgy ez sem valósult meg.
Bár a temetőben nagyon sok Novák nyugszik, a feltehetően 1903-ban elhunyt, nagy álmokat kergető Novák Ferenc építész sírjáról nincs információ.