Pesten 1840-től 1872-ig még viszonylag kevés zsidó építtető volt. Az ekkor épült ún. korai házak közül városképileg az egyik legjelentősebb és legmeghatározóbb lovag köves-gyűri Freistädtler Antal (1813 – 1892, Tótvázsony), a legnagyobb Balaton környéki földbirtokos Bajcsy Zsilinszky úti Iparudvarnak nevezett négyemeletes kör  alakú saroktoronnyal is kiemelt bérháza. Hihetetlenül hangzik, de Freistädtler Antal  a bérház tervezésével a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga építészét, Otto Wagnert (1841–1918) bízta meg.

A vállalkozó szellemű és nagy vagyonnal rendelkező Freistädtler Antal Pesten és Kaposváron is több bérházat építtetett. Hatalmas birtokát, melynek középpontja Kövesgyűrpuszta volt, ötezer katasztrális holdra, vagyonát 17-18 millió forintra becsülték. Birtokai többek között Tótvázsonyban, Szigligeten, Hegymagason és Bőszénfán voltak. Szeszgyárat, szarvasmarhatelepet létesített, Tótvázsonyban pedig húszszobás kastélyt építtetett. Beszállt a Veszprém környéki és a Tapolca környéki vasút kiépítésébe, emellett Kaposvár városfejlődésében is komoly szerepet játszott. Birtokai környezetét fellendítette, jószívűsége és bőkezűsége miatt állítólag cselédei is szerették. Jelentős adományai közé tartozott „a vagyontalan leánygyermekek házias neveltetésére és kiképzésére Kaposváron alapítandó Mária Valéria főhercegnő nevét viselő intézet” felállítására a vármegyének adott 10 ezer, mások szerint 15 ezer frank. Érdemeiért még abban az évben Ferencz József-rendet, 1873-ban pedig a Vaskorona-rend harmadosztályú lovagi címét kapta. Amíg élt, a húsz árva lányt nevelő intézet zavartalanul működött. 

Ő adományozta a kaposvári zsidó temető területének kétharmadát kitevő 4,5 hektárt is. Bár ő a tótvázsonyi temetőben nyugszik, feleségét, Freistädtler Antalné Schaffer Annát (1822–96) és egyik fiát, lovag köves-gyűri Freistädtler Vilmost (1853–90) a kaposvári zsidó temetőben temették el, ahol sírjukat egymás mellett álló fekete márvány obeliszkek jelzik. (Forrás: Somogy Temetkezési Kft.)

Freistädtler Antal végrendeletében is jelentős összeget hagyományozott közcélokra. Óriási vagyonából „… 1892-ben, a zsidó felekezet emancipációjának 25. évfordulója alkalmával egymillió forintos alapítványt hozott létre egy felekezeti gimnázium megteremtésére, a pénz tízéves kamatait pedig a fenntartásra fordíttatta. A pénzt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kezelte, s a szerződés kimondta, hogy az alapítvány rendeltetése elsősorban izraelita vallású tanulók befogadását szolgáló gimnázium létesítése Budapesten.” (Forrás: Zsigmond Anna: A százéves magyar zsidó oktatási paradigmái. Múlt és Jövő)

Így az ő kezdeményezése és részben az ő adománya jóvoltából épült fel 1912–31 között a Lajta Béla tervezte zsidó gimnázium.