A Bajcsy-Zsilinszky úttól csak pár lépésre álló, 1904-re elkészült kétemeletes épületre a homlokzatán jól látható „Tlach és Kleil rézműves raktár” felirat miatt sokan felfigyelnek. A XIX. század első felének két cseh (opavai) rézgyárosáról, Vincenz Tlachról és Vincenz Kleilről van szó, akiknek 1809-ben elindított többgenerációs családi vállalkozását egyedülállónak nevezik és 1918-ig jegyzik (Forrás: Knihovna Akademie věd ČR [Cseh Tudományos Akadémia]), és akik annyira jómódúak voltak, hogy 1837-ben kastélyt építettek a cseh Město Albrechticében (Forrás: Turistické informační centrum Krnov [Krnov Turisztikai Információs Központja]). Egy hirdetés szerint a Tlasch és Kleil cég a Lipót körút (ma Szent István körút) 15. sz. alatt tartott fenn rézműves raktárt. 

Vajon mi köze volt Finger Gyula (1872–1951) fém-, érc- és ásványáruügynök és testvére Hajós utcai házához a Tlash és Kleil cégnek, és miért helyezték el a Finger testvérek a Tlash és Kleil rézműves raktár feliratot a ház homlokzatán? Elképzelhető, hogy ők értékesítették a cseh cég gyártmányait, de akkor is meglepő. Ami biztos, hogy 1903-ban, amikor a Finger testvérek a Hajós utca 41.-ben építendő bérházukra gyámpénztári kölcsönt vettek fel, még az ő telephelyük és lakhelyük is a Lipót körúton volt, az 5. sz. alatt. (Forrás: Budapest Főváros Levéltára) A Budapesti Czím- és Lakjegyzék szerint nem azonnal költöztek onnan át, de 1907 és 1908 között már a Finger (Gyula) és fia (Sámuel) cég, vagyis a Finger & Sohn rézáruügynökség és bizományi üzlet Finger Lajos János vezetésével a Hajós utcában működött. Ebben az időben Finger Gyula az Elektrotechnika című lap szerkesztőbizottságának is tagja volt.

A keskeny Hajós utca beépítésébe illeszkedő, L alakban épült kétemeletes ház nemcsak felirata miatt, de aszimmetrikus szecessziós homlokzata, az első emelet szokatlan zárterkélyes megoldása miatt is érdekes. Az utca felé a földszinten, az íves portálok mögött egykor a cég irodája és boltja nyílt, az udvar oldalszárnyában pedig a műhelyek és a raktárak helyezkedtek el. A homlokzaton, ahogy a Finger testvérek egy másik bérházán, a XI. ker. Bertalan Lajos utca 20. alatt is, kisgyerekek szoborcsoportjára, reliefjére lehet felfigyelni. Az utcai lakás eredetileg mindkét emeleten ötszobás volt, nyilván a tulajdonosé és családjáé, és ahogy ez szokás volt az ilyen kisebb házaknál, a hátsó lakásokban is a hozzátartozók, az alkalmazottak és a személyzet lakott. A kocsibehajtós kapualjból barátságos, egyik oldalon növénnyel benőtt udvar tárul fel. „Bent a kapualjban még a régi fatéglákon lehet besétálni az udvarba, aminek hosszában végig a régi műhely-raktár húzódik, az eredeti ajtókkal” – írja többek között a házról a KÉP-TÉR blog. A lakásokhoz lendületesen induló, tömör mellvédű, műkővel szegélyezett elegáns lépcső indul, amely feljebb virágmotívumú kovácsoltvas korláttal kísért, kétkarú lépcsőházzá alakul. A lépcsőházat az ablakok maratott üvegét díszítő, a lépcsőkorlát motívumához hasonló szecessziós virágok teszik varázslatossá. A finom rajzú virágok már kívülről, az udvar és a függőfolyosó felől is elbűvölnek. 

A homlokzaton a házat tervező két építész neve olvasható: Fischer és Scheer műépítők. Fischer József (1873–1942) Budapesten, majd Párizsban az École des Beaux-Arts-on folytatott építészeti tanulmányokat. „A párizsi világkiállításon a m. kormánybizottság tagja volt, és néhány kiállítási pavilon megtervezéséért kitüntetésben részesült. Ő tervezte 1908-ban a londoni kiállítás m. pavilonját, 1910-ben pedig a bécsi nemzetközi vadászkiállításon aratott sikert a m. pavilonnal. Számos bel- és külföldi pályadíjat nyert. Az olasz képzőművészeti ak. tagja volt. Sokat tett a bp.-i XI. kerületben a Lágymányos fellendítéséért és szabályozásáért." – áll vele kapcsolatban Gerle János, Kovács Attila és Makovecz Imre A századforduló magyar építészete című, 1990-ben kiadott kötetében.

Társa, Scheer (Gondos) Izidor (1860–1935) építőmester, műépítész Bécsben tanult a műegyetemen. 1892-től saját irodát nyitott, bérházat, üzletházat, de gyárat is tervezett. Sokszor dolgozott együtt Fischer Józseffel, például közös tervezésük az V. kerületi, 1904-ben épült Staffenberg-ház is (Piarista – előzőleg Pesti Barnabás – utca 6.). Jelentős pályázatokon indult: 1898-ban Vágó Lászlóval és Vágó Józseffel a Lipótvárosi zsinagóga pályázatán, 1928-ban pedig egyike volt azon kevés magyar építésznek, akik részt vettek a Genfi Nemzetek Palotája nemzetközi pályázatán. Itt a Terézvárosban ő tervezte a közeli, Dessewffy utca 8–10. – Hajós utca 28. szám alatti sarokházat 1895-ben még historizáló, a gyönyörű Bruchsteiner-házat az Erzsébetvárosban, a Jósika utca 2. – Csengery utca 21. sarkán pedig 1903-ban már szecessziós stílusban. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található (3/J-67-6a).

A Finger testvérek bérházát 1944-ben zsidók kényszerlakhelyének, csillagos háznak jelölték ki. Az épület ma fővárosi védelem alatt áll.