A Szív utca 16. szám alatti sarokbérház építésének idején az 1898-as Budapesti Czím- és Lakjegyzék szerint az építtető Freiberger Sámuelnek (1846–1920) drogue- és festékkereskedő cége volt a VII. kerületi Peterdy utca 49.-ben testvérével, Freiberger Dáviddal közösen. (Freiberger Dávid építési vállalkozói, továbbá asztalos-, lakatos- és ács-iparüzlete is ugyanide volt bejegyezve.) Mindemellett a legnagyobb fővárosi adófizetők közé tartozott, többszörös háztulajdonos, virilista volt. Igen sok ehhez hasonló historizáló bérházat építtetett az Erzsébetvárosban és a Terézvárosban. Többségüket, ahogy ezt is, Örömy József építőmester, építési vállalkozó és téglagyáros tervezte és építette számára.

Freiberger Sámuel bérházaiból és bérházépítésből származó mérhetetlen vagyona lehetővé tette, hogy megvegye az 1895-ben elhunyt Sefer pasa (Koscielszki László gróf, török és egyiptomi parancsnok, tábornok) bertholdsteini kastélyát a kastély hatvan szobájában felhalmozott műkincsekkel együtt. Ezek „kinai, japáni, indiai, török, egyiptomi és perzsa iparművészeti tárgyak, sévresi, meisseni és - angol porczellán, velenczei és koppenhágai üveg, antik, többnyire olasz képek, bronz és márványszobrok, páratlanul finom művű asztalos munkák, gobelinek, fayence és terracotta” tárgyak voltak. (Forrás: Huszadik Század) Azt tervezte, hogy a kincseket Budapestre hozza, egyik házában díjtalanul látogatható magánmúzeumot nyit, az 1501-ig visszanyúló régi okmányokat (köztük több magyar vonatkozású is akadt) a Nemzeti Múzeumnak adja. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben azonban kivándorolt Amerikába. 1920-ban Clevelandben hunyt el.

Mi történhetett vajon a bertholdsteini kastély kincseivel, hová kerültek? Az Iparművészeti Múzeum például őriz Freiberger Samutól tíz gyönyörű (nyúllal, kutyával, haditrófeával, puttóval, rozettával díszített) fajansz padlócsempét a XIII. századi fanói Santa Maria dei Piatelletti templomból, és bizonyára sok minden mást is.