Friedmann József késő szecessziós bérháza több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt mert a kor szokásaival ellentétben nem nőtt túl a kialakult beépítésen, magasságával szervesen illeszkedik az utca háromemeletes jellegéhez. Másrészt azért is érdekes, mert az építész, Kőrössy Albert itt hagyta először maga mögött a rá mindaddig jellemző „florális” szecessziót (lásd például saját villáját a VII. Városligeti fasor 47.-ben, vagy a közeli Munkácsy Mihály utcai Sonnenberger házat), és a német késő jugendstil hatását tükröző visszafogott, de újszerű épületszobrászatot felmutató házat tervezett.
A majdnem szimmetrikus, két ívelt zárterkéllyel és erkélyekkel is tagolt homlokzat szinte dísztelen. Egyedül a rusztikus kőburkolatú földszint üzletei fölött, a kiugró zárterkélyek alján jelennek meg a velük szinte összenőtt – Franz Metzner német szobrász hatását tükröző – asszír-babiloni művészetet idéző, négyzetbe foglalt stilizált fejek, maszkok. Hasonló módon elhelyezett és ugyancsak asszír hatást mutató stilizált fejsorozat látható Kőrössy egy évvel későbbi, VI. Aradi utca 17. szám alatti épületén is.
Mindezen túl, különösen figyelemre méltó azért, mert az előtér koporsó alakú mennyezete alatti falfülkékben – mára sajnos sterillé alakított környezetben – különleges, sehol nem látható „színes őrszobrok” állnak. Bár magyaros jellegű pásztorszobrokról van szó, nem kétséges a német hatás. Bolla Zoltán – a késő szecesszió és az art deco kutatója – ezt írja erről: „Ezek az általános formákat tekintve Jugendstil őrszobrok egyedülállóak Budapesten, amennyiben nem teuton vagy ókori alakok, hanem nálunk az inkább ismert foglalkozás: a pásztorok alakjai. A fiatalabbnál faragott pásztorbot, míg az idősebben fent összekötött suba van, és fokost tart. A fiatal pásztoron vitézkötés-mintát is találunk, de a fő színek is a magyarosságot hangsúlyozzák. A cikkcakk minta a ruháikon a Jugendstil őrszobrokról ismerős, de ide is teljesen természetesen illeszkedik. A látványos és barátságos karakter a jellemző, és csak másodsorban az őrző-felvigyázó jelleg.” (Forrás: Szecessziós Magazin) A lépcsőház kialakítása is a késő szecesszióra jellemző, a geometrikus jellegű kísérőkorlát gyönyörű díszítőmotívumában akár baglyot is láthatunk. (Az összhatást csak a körbezárt udvar felőli oldalon újonnan felállított copilit üvegfal rontja.)
Friedmann József háztulajdonosról nemigen tudható annál több mint, ami az 1909-ben, tehát a bérház építésének évében kiadott Budapesti Czím- és Lakjegyzékben áll. Két ilyen nevű kereskedő szerepel a kötetben: Friedmann József gabonaügynök, V, Bálvány-u. 6., valamint Friedmann József szatócs és társa, Pressburger Adolfné, szül. Friedmann Hani, vegyeskereskedő, V. Lipót krt. 23. A Kozma utcai zsidó temető sírjait számon tartó Öröklét többször említi a Fridmann József nevet. Közülük akár többen is építtethették ezt a házat.
A bérház tervezőjéről, Kőrössy Albert Kálmánról (Szeged,1869 – Budapest,1955) Gerle Jánosnak (Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990), de különösen Baldavári Eszternek köszönhetően ennél sokkal több tudható. Kőrössy építészeti tanulmányait Budapesten, a Műegyetemen kezdte, Párizsban az École des Beaux Arts-on folytatta, és Münchenben, Friedrich von Thiersch tanítványaként fejezte be. Bár sikeres építésznek számított, és a szecesszió jegyében szebbnél szebb lakóházakat, iskolaépületeket, üzleteket tervezett (Budapesten elsősorban a Belvárosban, a Teréz- és az Erzsébetvárosban, de Budán is), az I. világháború, ahogy több más építész pályáját, az övét is megtörte. Legutolsó tervezése, a Dayka-villa a VI. Benczúr utca 26.-ban 1913-ban készült el.1914 után nem tervezett többé, törvényhatósági tisztviselőként dolgozott a fővárosnál.
Jómódú zsidó családból származott. Apja, a királyhalmi előnévvel nemességet kapott Neumann Miksa (?–1912) a Budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke és évtizedeken keresztül a pesti Chevra Kadisa tagja volt. „… 2-3 évvel halála előtt kiválasztotta és megvásárolta helyét felesége sírja mellett a Kerepesi úti zsidó temetőben. Fia, aki 1891-ben magyarosított, és feltehetően még ugyanabban az évben katolikus hitre tért, katolikusként temettette el apját, mivel a terézvárosi káplán a halálos ágyán megkeresztelte." (Konrád Miklós: Zsidóságon innen és túl, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2014. 530–531. o.)
A Vörösmarty utcai épület tervezésétől kezdve egészen az I. világháború végéig szerzőtársa Kiss Géza (1878–1944. április 11.) volt, aki Párizsban tanult és Berlinben dolgozott, mielőtt 1903-ban előbb Kőrössy műtermének vezetője, majd 1909-től szerzőtársa lett.
Kőrössy kezdetben Lechnert és emellett a francia-belga art nouveau-t követte, épületein kismértékben a korai német jugendstil hatása is érvényesült, utolsó épületein pedig, mint ennél az épületnél is, a geometrizáló késő szecessziós jugendstil. Építészetének jelentőségét bizonyítja többek között, hogy az Iparművészeti Múzeum szecessziós építészetről szóló, 60 épületet bemutató válogatásában három épülete is szerepel: a VI. Munkácsy Mihály utca 23. alatti Sonnenberg-ház, az V. Aulich utcai Walkó-ház és a saját maga számára Sebestyén Artúrral közösen tervezett Városligeti fasori villa, ahol 1902-től feleségével, Román (Rosenberg) Dóra Paula Leóna Máriával élt, és ahol ettől kezdve a műterme volt.
Ma ez a több szempontból is kivételes közös tervezésű épület kerületi védelem alatt áll.