A Rippl-Rónai utca villáit a Podmaniczky utca felé eső részen (a Lendvay és a Szondy utca között) zártsorúan épített bérházak, majd középületek váltják. A továbbra is előkertes beépítés miatt az utcakép lazább jellege és a sok zöld mégis jellemző maradt.  Feltűnik két egymás felé forduló saroklodzsás, háromemeletes épület, melyeket – mintegy szokatlan cour d’honneurt alkotva – csak a keskeny és hosszú telek mélyén kapcsol össze egy ugyancsak lodzsás keresztszárny. Az ikertelek két szélén elhelyezett kapukon belépve alagútszerű, hosszú-keskeny, keramitburkolatú, függőfolyosós oldaludvar fogad, a lépcsőházakat és a lakásokat innen lehet megközelíteni. Az udvar mélyén, a keresztszárnyon át jutunk a hátsó udvarra. A neobarokk épületegyüttes lodzsái és az oldaludvarról a magasföldszinti lakásokhoz vezető előlépcsők korlátja egyaránt kőbábos. Jellegzetesek az ólomüveg lépcsőházi ablakok is. Ez a különös, maximális telekkihasználással, de jó minőségben épült bérház kerületi védelem alatt áll.

Az építtető Freiberger Dávidnak – ahogy testvérének, Freiberger Sámuelnek is – igen sok bérháza áll a Terézvárosban és az Erzsébetvárosban, de a Lipótvárosban is. Többségüket, mint ezt a házat is, Örömy József építőmester, építési vállalkozó tervezte és építette számukra historizáló, többnyire neobarokk stílusban. Freiberger Dávidnak a ház építése idején építési vállalkozói, továbbá asztalos-, lakatos- és ácsipari üzlete volt a VII. kerületi Peterdy utca 49.-ben. Itt is lakott. Ugyanitt drogue- és festékkereskedő cége is volt a testvérével közösen. 1893-ban Százhalombatta Óvárosában, a Duna partján téglagyárat is alapított, ahol ekkor elsősorban tömör, nagyméretű téglát gyártottak. Az 1900-as évek elején a gyár egy rokon, Balla (Freiberger) Henrik (1870–?) tulajdonába került, majd 1911-ben részvénytársasággá alakult Budavidéki Gőztégla és Tetőcserép Gyár néven. 

Freiberger Henrik, folytatva a családi hagyományt, szintén számos bérház építtetője és tulajdonosa volt, ezek már a korszaknak megfelelően a szecesszió jegyében készültek, közülük többet Fodor Gyula tervezett, akivel feltehetően a vele rokoni kapcsolatban lévő Freiberger Samu ismertette meg. Freiberger Henrik több részvénytársaság vezetőségének is tagja volt, a Fodor Gyula által alapított Hunnia Építő Rt. igazgatóságának is, 1914-ben elnökként. (Forrás: Kép-Tér blog)

Ennél a háznál a beépítés szokatlan jellege mellett egy emléktáblára is fel kell figyelni. 1900-ban itt született Gábor (Günszberg) Dénes (Budapest, Terézváros, 1900 – London, 1979), későbbi Nobel-díjas fizikus, a holográfia feltalálója. A nemzetközileg is híressé vált zsidó tudósok, Nobel-díjasok jelenléte nem szokatlan ezen a környéken, hiszen nem messze, a Király utca 76.-ban született egy másik Nobel-díjas tudós, Wigner Jenő, a Király utca 73.-ban Andy Grove (Gróf András), a Városligeti fasor 33.-ban nőtt fel Szilárd Leó, a Szív utca 16.-ban született Koestler Artúr író is. 

Gábor Dénes apját, Günszberg Bernátot a mérnöki tudományok vonzották, de tisztviselői pályára kényszerült. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. cégvezetőjeként feleségével, Jakobovits Adéllal három fiút nevelt fel. Dénes volt a legidősebb, akit apja a Markó utcai Királyi Főreáliskolába íratott be. „A 72 éves Gábor Dénes arra a kérdésre, hogy milyen emlékei vannak a tanárairól, azt válaszolta, hogy a középiskolából a legeslegjobbak. „Akkor Magyarország nagyon szegény ország volt, de gazdag tehetségekben. Középiskolai tanáraink közül legalább három igazi egyetemi rangú volt: Galamb Sándor, Földessy Gyula – Ady Endre legjobb barátja, felejthetetlen ember – és Szemere Samu, a filozófus. Fizikatanárom, Frank János igazi odaadó tanár volt, aki saját kezével és saját kis pénzéből szerelte fel gyönyörűen a Markó reálfizikai szertárát. Ezek elsőrangú emberek voltak." (Forrás: Füstöss László: Gábor Dénes, egy mérnök-fizikus. Fizikai Szemle 2000/6. 205. o.)

Dénes a család lelkes támogatása mellett már iskolai évei alatt is kísérletezett. Hihetetlennek tűnik, de tízévesen bejelentett szabadalma volt: az Aeroplan körhinta. Amikor 1915-ben a Rippl Rónai utcából nagyobb lakásba költöztek, ott már saját laboratóriumot is berendezett. 

A Főreál iskola után a budapesti Műegyetemen tanult gépészetet. 1919-ben áttért ugyan az evangélikus vallásra, de a fellángoló antiszemitizmus miatt, ahogy oly sokan, ö is elhagyta Magyarországot. Villamosmérnöki diplomáját már Berlinben szerezte meg. Felejthetetlen volt számára Einstein szemináriuma (1921–22) ahol a hallgatók között a kurzust kezdeményező Szilárd Leó mellett ott volt Wigner Jenő, Neumann János, Teller Ede, Polányi Károly, sőt Koestler Artúr is. „Berlinben sem a műegyetemi fizikusoktól tanultam, hanem átmentem a tudományegyetemre, ahol Einstein-szeminárium folyt. Nem felejtettem el soha, mind a mai napig fülemben van a hangja. Senki úgy nem élvezte a tudományt, mint Einstein. Valósággal elolvadt a szájában a tudomány. Einstein szemináriumán nyolc Nobel-díjas ült a Physikalisches Colloquium első padjában. Ezek voltak az igazi tanáraim." (Forrás: Füstöss László: Gábor Dénes, egy mérnök-fizikus. Fizikai Szemle 2000/6. 205. o.)

Egész életében kutatott, újabb és újabb témákat, megoldásokat keresett, számos találmánya volt. Ezek között az elsőt, a higanygőz világítótestet – amelyet a német Siemens és Halske cégnél fejlesztett ki – azóta utcai lámpák millióiban alkalmazzák. 

1933-ban a nácizmus elől hazajött Berlinből, de végül nyilvánvalóvá vált, hogy innen is el kell menni, két tudós munkatársával, Orován Egonnal és Polányi Mihállyal Angliába emigrált, ahol befogadták, megbecsülték, és ahol élete végéig kutathatott. 1947-ben, több évtizeddel megelőzve korát és az elmélet gyakorlati megvalósításának lehetőségét, feltalálta a holográfiát. 1958-tól az Imperial College-ben a kifejezetten számára létrehozott alkalmazott elektronfizika tanszék professzora lett. Hagyatékát is ott őrzik.

Az igazi, a legnagyobb elismerést 1971 hozta el számára, 1947-es találmányáért, a holográfia feltalálásáért fizikai Nobel-díjat kapott. A díj átadásakor tartott beszédét ezzel fejezte be: „...azon kevés szerencsés fizikus egyike vagyok, akik láthatják, amint egyik ötletük a fizika kiterjedt fejezetévé fejlődik. Mélységes meggyőződésem, hogy ezt egy fiatal, tehetséges és lelkes kutatókból álló csapat érte el, akik közül csak néhány nevet említhettem. Szívbéli köszönetemet akarom kifejezni nekik, amiért munkájukkal hozzásegítettek engem a legnagyobb tudományos elismeréshez." (Forrás: Füstöss László: Gábor Dénes, egy mérnök-fizikus. Fizikai Szemle 2000/6. 205. o.)

Kutatásai, számtalan találmánya mellett egyre jobban foglalkoztatta az emberiség jövője. Erről szól az 1963-ban megjelent A jövő feltalálása című könyve. Előre sejtette a változásokat, kétségbe vonta, hogy a szüntelen növekedés a fejlődés feltétele lenne. 1968-ban a Római Klub alapítói között volt.

„Gyerekei nem voltak, de ő különös kedvességgel fordult a gyerekek felé. Kutyás volt, rendszeresen és sokat sétált az ebekkel. Még identitásproblémái leküzdéséhez is felhasználta a hű négylábúakat. Amerikában a Gábor névhez, különösen az ötvenes-hatvanas években, ösztönösen frivol képzetek társultak. Így azután egy feltűnően csúnya kutyát tartott, és azt Zsazsának nevezte: Gábor Zsazsa!” (Forrás: Füstöss László: Gábor Dénes, egy mérnök-fizikus. Fizikai Szemle 2000/6. 205. o.)

1979-ben bekövetkezett halálakor hamvait a londoni Putney Vale temetőben szórták szét.  Ezt a Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektorhelyettese, Prof. dr. Kovács László többéves nyomozás során derítette ki. Bár a temetőben nincs emléktáblája, a 72071 Gábor kisbolygó, emellett középiskola, főiskola, emlékverseny, díj, emlékpénz, bélyeg is a nevét viseli. Nemcsak ezen a Rippl Rónai utcai házon, Budapesten, de Londonban is emléktábla látható egykori lakhelyén, a Kensington and Chelsea kerületben, a Queen's Gate utcában.