Benczúr utca 41.
építés éve:
1910.
funkció:
bérház, ma irodaház
építtető:
Szalai Béla igazgató és neje

A Benczúr utca páratlan oldalán a bérpaloták mellett néhány elegáns bérház is épült. Ilyen Szalai Béla igazgató és neje  eredetileg kétemeletes, késő szecessziós, tömegében erősen megmozgatott és feltűnően gazdagon díszített bérháza is. 


Az utca felé cour d’honneurrel felnyíló bérház tervezője toronyi Fellner Sándor (Pest, 1857 – Budapest, gettó, 1944) a budapesti és bécsi egyetem, majd a párizsi École des Beaux-Arts elvégzése után egy ideig még Párizsban maradt Garnier, a párizsi Opera tervezője mellett. 1879-től Budapesten élt. Magánépületeket, kastélyokat is tervezett, de rendkívül jelentős, városképet meghatározó középületek tervezése is fűződik a nevéhez. A Várban, a Szentháromság téren, a Mátyás templom közvetlen szomszédságában álló egykori pénzügyminisztériumi palota mellett a Markó utcai igazságügyi palota is az ő terve alapján épült. A pénzügyminisztérium építése 1904-ben fejeződött be. A korszakot meghatározó szecessziós stílus helyett Fellner konzervatív, a Mátyás templomhoz illeszkedő – és a későbbiekben is őt jellemző – neogótikus stílust alkalmazott, de azért felhasználta a kor új technikáit (vasbeton, acélszerkezet). Miniszteri tanácsos lett, 1905. február 15-én ő is nemességet kapott. Zsinagógákat is tervezett: 1885–89-ben a Talmud Egylet megbízásából a VI. ker. Vasvári Pál utcai zsinagógát historizáló és 1886–87-ben a II. Frankel Leó utcai neológ zsinagógát neogót stílusban. Igen sok síremléke áll a Salgótarjáni úti zsidó temetőben, köztük feleségéé, Goldstein Idáé is (Farkasréti úti zsidó temető: 3 jobb-80-2, 1903.). A tagozatmentes, dísztelen síremléken üres felületet hagyott, úgy gondolta, hogy ez lesz majd a saját sírhelye is. A később kitért Fellner Sándor, a pénzügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium és annyi más, városképet meghatározó jelentős épület tervezője azonban nem itt nyugszik, 87 évesen a budapesti gettóban halt meg 1944-ben. 


Ez a Benczúr utcai bérpalota nagyon eltér Fellner ismert épületeitől. Nem a historizmus vagy a neogótika, hanem a neobarokk és a klasszicizáló szecesszió különleges keveredése jellemzi. A zártsorú beépítést a cour d’honneur jól oldja. A kívül és belül is neobarokkos stukkókkal díszített homlokzatok erőteljesen megmozgatottak. Zárterkélyek, íves falak, klasszicizáló kovácsoltvas korlátú erkélyek és hatalmas szecessziós üvegablakok váltakozása teszi a képet igencsak összetetté, változatossá. A belső közösségi terek díszítése, megoldása a külső homlokzatokéval teljes összhangot mutat. A díszes, alacsony kovácsoltvas kapun és az előkerten át hatalmas üvegablakokkal megvilágított, falambériával burkolt tágas előtérbe jutunk, mely átvezet a lenyűgöző méretű, különleges megoldású reprezentatív lépcsőházhoz és a hangulatos belső udvarra, majd a hátsó épületszárnyon át a Benczúr utcai beépítéseket jellemző nagyméretű hátsó kertbe. 


A Fellner Sándor tervezte különleges és egyben szokatlan megoldású épület kerületi védelem alatt áll. Ennek ellenére, ahogy oly sok épületre a környéken, erre is két új silány szintet emeltek.