A Holló utca 4. szám alatti egykori zsidó fiúárvaház első emeletén, a hitközségtől bérelt lakásban élt haláláig két híres tudós: dr. Kohn Sámuel történész és dr. Goldziher Ignác világhírű orientalista. Emlékükre múzeum, kutatóhely, kiállítás nyílhatna, a Holló utca pedig adottságánál fogva a különböző kultúrák (iszlám, zsidó, román) utcájává is válhatott volna. Az utóbbi évtized folyamatai azonban más irányúak voltak. Az egykor arany- és ezüstműveseiről híres, mára teljesen átalakított Holló utcában szerencsére az egykori árvaházi épület műemlékként megmaradt. A két tudósról a kapu két oldalán gyönyörű szövegű emléktábla emlékezik meg.
Dr. Kohn Sámuel (1841–1920) a pesti izraelita hitközség főrabbija, hitszónok, a magyar zsidóság történetírója volt.1866-ban ő mondott először magyar nyelvű hitszónoklatot a Dohány utcai zsinagógában. Ezután választották a hitközség rabbijává, majd 1905-ben főrabbivá. Igen nagy szerepet játszott az 1868. évi zsidó egyetemes zsinat összehívásában, és sokat tett a pesti zsidóság magyarosítása érdekében. I. Ferenc József előbb királyi tanácsosi, majd udvari tanácsosi ranggal tüntette ki. Három nyelven írt tudományos munkái közül az 1884-ben Budapesten megjelent A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig című talán a legfontosabb. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben az archaikus rabbi soron található (4-1-18).
(Forrás: Védtelen örökség, 2007, 157-159., Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 69-70. és 98.)
Dr. Kohn Sámuel (1841–1920) a pesti izraelita hitközség főrabbija, hitszónok, a magyar zsidóság történetírója volt.1866-ban ő mondott először magyar nyelvű hitszónoklatot a Dohány utcai zsinagógában. Ezután választották a hitközség rabbijává, majd 1905-ben főrabbivá. Igen nagy szerepet játszott az 1868. évi zsidó egyetemes zsinat összehívásában, és sokat tett a pesti zsidóság magyarosítása érdekében. I. Ferenc József előbb királyi tanácsosi, majd udvari tanácsosi ranggal tüntette ki. Három nyelven írt tudományos munkái közül az 1884-ben Budapesten megjelent A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig című talán a legfontosabb. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben az archaikus rabbi soron található (4-1-18).
(Forrás: Védtelen örökség, 2007, 157-159., Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 69-70. és 98.)