Damjanich utca 52.
építés éve:
1907.
építtető:
Mai Manó fényképész és fia, Mai Arthúr
funkció:
bérház fotóműteremmel

A Damjanich utcán a Liget felé sétálva többségben vannak az 1900 után a felső-középosztály számára épült, a főváros világvárosias átalakulását képviselő bérházak. Közülük építtetője miatt feltétlenül meg kell említeni a Damjanich utca 52. alatt az 1907-ben épült négyemeletes, műtermes szecessziós bérházat. Kevesen tudják, hogy a bérház építtetője és tulajdonosa az ismert fényképész Mai Manó és fia Arthur volt. A terveket Nay Rezső és Strauss Ödön (Muki) készítette. Ugyanaz az építészpáros, aki 1882-ben a jól ismert Nagymező utca 20. alatti Mai Manó ház műteremházzá alakítását tervezte. (Forrás: Kismező, Nagymező, Brodway, 2009, 191.)

Mai Manó (May Emanuel, Pest,1855 – Budapest, 1917) császári és királyi udvari fényképészmester korának igen megbecsült fényképésze volt, a műtermi gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselőjének számított. 1885-ben alapító tagja volt a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének (1885), a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének és a Fény című lapnak is (1906). Több hazai díj mellett az 1900-as párizsi világkiállításon fényképei aranyérmet kaptak. (Forrás: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház)

A bérház – hűen építtetőjéhez – a konzervatív szecessziót képviseli. Zárterkéllyel tagolt, pártázatos kiemelésű utcai homlokzat, dongaboltozatú reprezentatív bejárat, két lenyűgöző térhatású lodzsás udvar, a kor legmagasabb színvonalán megvalósított részletek, nagyvonalú, nagy belmagasságú, 140–240 négyzetméteres nagypolgári lakások és 20/20 méteres hátsó kert jellemzi. A kertnek – mely a Városligeti fasor felőli egykori Wodianer villa kertjével nyílik össze – itt kiemelt szerep jutott: a tetőtéri két fotóműterem, ahol várószoba, sötétkamra és modell szoba is volt, nagy üvegablakaival nem az utcára, hanem a kert felé néz.  Az egyiket 1920 és 1943 között Vajda M. Pál (1874–1951), a Magyar Állami Operaház főfotográfusa bérelte, aki, ahogy Mai Manó is, művészi szintre vitte a műtermi fotózást. 

A földszinten pedig hatalmas terasszal a kertre nyílik az egykor legnagyobb és legszebb (ma négyfelé választott) lakás, melyben a lakók feltételezése szerint Mai Manó családja lakhatott.

Mai Manó a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (10-4-1). Nejét, Rothauser Etelkát 1926-ban férje mellé temették el.

(Forrás: Ami látható, és ami láthatatlan, 2013, 2018, 129-130.)