Erzsébet körút
„ Az Erzsébet körút – nemcsak épületeivel, hanem légkörével, színeivel, lármájával. még a járókelők beszédstílusával is tipikusan az 1900. esztendő Budapestjéhez tartozott”. (John Lukács: Budapest, 1900, Európa könyvkiadó, Bp. 1991.)
A Blaha Lujza tértől a Király utcáig húzódó, 1884 és 1890-es évek végéig kiépülő Erzsébet körút külön világot teremtett az Erzsébetvároson belül. Bérházai sokkal szabályosabbak, mint a Belső- és Körúton kívüli Erzsébetváros házai: palotaszerűek, három-négyemeletesek. Körbeépített udvarokkal, neoreneszánsz, ritkábban neobarokk vagy neogótikus homlokzattal, sokszor téglaburkolattal, tornyokkal épültek. Az utcai frontra többnyire négy-ötszobás, fürdőszobás, tágas nagypolgári lakások nyíltak, a belső oldalszárnyakban ritka volt a szoba-konyha.
A századfordulóra az Erzsébet körút (a Teréz körúttal együtt) a pesti kulturális és éjszakai élet központjává vált. Az üzletek mellett sorban nyíltak a kávéházak, a szórakozóhelyek, a szállodák, a mozik. Nagyrészt itt zajlott Pest irodalmi, művészeti élete. A New York kávéházban szerkesztették a Nyugatot, a Bergerben az Estet. A Vanek helyén 1932-ben megnyílt, hipermodernné változtatott Bucsinszky kávéház törzsvendégei írók és a Magyar színház művészei lettek.
1840-től az építési vállalkozás és 1867-től a tervezés lehetősége megnyílt a zsidók előtt is. Az Erzsébet körút épületei, üzletei, kávéházai és az itt nyílt mozik közül így már igen sok zsidó kezdeményező, építtető, tulajdonos vagy tervező nevéhez fűződik. Olyan nagy hírű orvos is építkezett itt, mint báró dr. Korányi Frigyes, vagy ennek a korszaknak olyan jelentős építésze, mint Freund Vilmos. A kiemelkedő világhírű személyiségek közül többek között itt született Lénárd Sándor, itt élt dr. Ferenczy Sándor.
A zsidók által nyitott híres kávéházak (EMKE, New York, Vanek, majd Bucsinszky, Berger, más néven Berzseráj, Erzsébet söröző, Kör Kávéház, Astor), mozik (Carmen, Projectograph, Olimpia, Royal Nagymozgó), mulató (Royal Orfeum), fürdő (Körúti fürdő) és szálloda (Hotel Meteor) mellett az Erzsébet körutat alkotó 47 épület közül 22 fűződik zsidó építtetőhöz vagy intézményhez és 12 zsidó építészhez (hetet ebből Quittner Zsigmond tervezett). Három bérház adatai nem ismertek.