Király utca 58.
Reményi Mihály hangszerkereskedése és hegedűkészítő műhelye
építés éve:
1872.
funkció:
bérház
építész:
Schusbeck Pál
átépítés éve:
1890.
építtető:
Huber Ágostonné
építész:
jelentős személyiség:
Reményi Mihály világhírű hegedűkészítő mester, hangszerkereskedő
másodlagos funkció:
hangszerkereskedés, műhely, múzeum (működés ideje: kisebb megszakítással 1905-1951 között)

A zsidó negyed főutcájában, a Glasner-pékség melletti házban találta meg helyét 1905-ben – néhány évnyi vándorlás után (Koronaherceg utca 7, Király utca 44.) – Reményi Mihály (1867, Pest – 1939, Budapest) világhírűvé vált hangszerkészítő műhelye és kereskedése, mely később a szomszédos 60. szám alatti ház földszinti részébe is beköltözött. Reményi Mihály 1939-ben bekövetkezett halála után két fia közül László folytatta a hegedűkészítést, Zoltán a hangszerkereskedést. (MaNDA)

 

Reményi Mihály, kezdetben távoli rokonuk, a híres magyar zeneszerző, hegedűvirtuóz Reményi Ede hatására még hegedűművésznek készült, 1881-ben a hegedűkészítés mellett döntött. A legjobb magyar mestereknél tanult, Guarneri-, Stradivari- és Maggini-mintákat követett, nemzetközi kiállításokon hangszereivel számtalan díjat nyert. A kereskedés és a műhely 1944 nyaráig működhetett, ekkor a család zsidó származása miatt az üzletet és a műhelyt – ahogy minden zsidó vagyont – zár alá helyezték, a rendkívül jelentős mesterhangszer-gyűjteményt lefoglalták. „A gyűjtemény a második világháború végén » nyomtalanul eltűnt «.” (Forrás: A Reményi család öröksége, MTA, Zenetörténeti Múzeum, 2018.). A Reményi család tagjai feltehetően bujkálva élték túl a nehéz időket, 1945-ben újrakezdték, de az1951-es államosítást nem úszták meg. 1959-ben elhagyták az országot.

 

A kezdetben kétemeletes, késő romantikus házra az archív fotók szerint már 1890-re, a levéltári adatok szerint 1903-ra készült el a harmadik emelet, megtartva ugyan a korábbi lakóház ablakosztását, de először historizáló, majd kőrácsos erkélyekkel és a harmadik emeleti ablakok közötti női hermaszobrokkal szecessziós jellegűre változtatva a homlokzatot.1903-ban kerülhetett a korai házakra jellemző kétoszlopos, íves lépcsőházba a gyönyörű szecessziós lépcsőkorlát, ahogy a lakásbejárati ajtók díszrácsa és a kapualj, valamint a lépcsőházi pihenők virágmintás padlóburkolata, de ebből az időből származhat az udvari műhelyépület is. A keresztboltozatos, falpilléres kapualj és a függőfolyosói korlátok ugyanakkor még a romantikát idézik.

 

A Király utca itteni szakaszába arányaival jól illeszkedő háromemeletes lakóház ugyan egyedileg nem védett, de a világörökség védőzónájának részeként igen. Homlokzatán fekete márványtábla emlékeztet: „E házban működött Reményi Mihály hangszer cége, mely 1890-től hatvan éven át, a szakma minden ágára kiterjedően, nemzetközi elismeréssel szolgálta a magyar zenekultúrát és művészetet.”

 

2018-ban Magyar hegedűkészítők, A Reményi család öröksége címen az MTA BTK ZTI Zenetörténeti Múzeumban kiállítás nyílt a Múzeum 50 éves évfordulója alkalmából, melyhez kétnyelvű kiadvány is készült.