A Nyugati tér közvetlen közelében 1897-ben felépült, varázslatos homlokzatú és rejtélyes alaprajzú négyemeletes, háromudvaros szecessziós átjáróház a belvárosi környezetbe brutálisan beavatkozó Nyugati téri felüljáró megépítéséig teljes szépségében bontakozhatott ki, városképileg jelentős helyzetű és meghatározó volt. A felüljáró az épület homlokzatát – ahogy a többi szomszédos épületét is – szinte kettévágja, nagyobb részét eltakarja, építészeti hatását lefokozza. Pedig igen fontos épületről van szó, hiszen a fővárosban a Lindenbaum-házak néven jobban ismert Izabella utca 94. és 96. alatti épületekkel együtt ez volt a legelső szecessziós homlokzatú ház, melynek építése egy-két évvel még Lechner Ödön szecessziós épületeit is megelőzte. 

Az átjáróházat, ahogy az Izabella utcai két házat is, Spiegel Frigyes (1866–1933)  Weinréb Fülöppel  (1863–1934) együtt tervezte, akivel 1895-ben nyitottak közös irodát az Erzsébet körút 33.-ban. Együttműködésük évei alatt sok historizáló, majd szecessziós bérházat terveztek, szinte kizárólag  a pesti oldalon: a VI.,VII., IX. és később a XIII. kerületben. Spiegel Frigyes elsősorban a tervezés kreatív részével, Weinréb Fülöp a szerkezettel foglalkozott. A Munkácsy Mihály utca 21. szám alatti villát Weinréb Fülöp azonban már egyedül tervezte, későszecessziós stílusban.

Weinréb Fülöpöt gyermekei a rákoskeresztúri zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.