Káldy Gyula utca 6.
Lakóépület, udvarán önálló kis imaházzal
építés éve:
1867–1868.
másodlagos funkció:
ortodox imaház az udvaron
építész:
Lohr János
jelentős személyiség:
óbudai Freudiger Mózes textilgyáros, iskolaalapító
építtető:
Lindenbaum Lőwy óbudai textilgyáros
funkció:
bérház és imaház

A Káldy Gyula utca páros oldala – ellentétben az új épületekkel beépült páratlan oldalával – utcaképi szempontból még szinte érintetlen. Leghitelesebben megmaradt lakóháza a Káldy Gyula 6.-ban a Lindenbaum Löwy (Lővi, Lévi) gazdag óbudai textilgyáros, virilista számára épült. A ház először kétemeletesnek indult, de egy évvel később már három emelettel épült meg. Az ingatlan 1890-től Freudiger Mózes (Óbuda, 1833 – Budapest, 1913) és neje Lindenbaum Sarolta (1886–?), 1912-től Freudiger Mózes, Ábrahám és Lipót nevén volt (a család itt is lakott), és egészen az államosításig a családé maradt. 

 

A Freudigerek a XVIII. század vége felé érkeztek Morvaországból Óbudára. Freudiger Mózes (1833–1913) – Freudiger Pinhász Leib óbudai rabbi fia, a pesti ortodox hitközség egyik megalapítója és hosszú ideig elnöke –, miután beházasodott a Lindenbaum családba, először társ-, majd egyedüli tulajdonosa lett a Goldberger-cégnek is konkurenciát jelentő Lindenbaum-féle ágy-, ruha- és fehérneműgyárnak. Óbudán iskolát is alapított. Ez volt az első magyar nyelvű zsidó iskola a fővárosban. 1908-ban óbudai előnévvel ipari nemességet kapott. A gyárat – csakúgy, mint ezt a lakóházat – fiai, az ortodox hitközség vezetését a fiai után még unokája is örökölte. Egyik fia, Freudiger Ábrahám a Kazinczy utcai zsinagóga felépítésének kezdeményezője volt. Freudiger Mózes a Csörsz utcai ortodox zsidó temetőben nyugszik.


A kisméretű, 22/28 méteres telekre U alakban épült fel a háromemeletes, romantikus lakóház, a teljes telek alatt pincével, a bejárattal szemben egy meglepő, kisméretű egyemeletes épülettel. A hátsó telekhatáron álló önálló kis ház a harmincas évekig imaház funkciót töltött be. 1870-ben a bejárattól balra lévő üzlethelyiséghez kapcsolódóan a pincében három sütőkemence készült, Limburszky József terve alapján. Ezután még 1904-ben történt kisebb átalakítás, talán épp a zsidó imaház emeletén.


A romantikának megfelelően gazdagon díszített ház rusztikusan kváderezett földszintjén íves portálok sorakoznak, az emeleteken a falnyílások szegmensívvel zárulnak, az ablakok mind középen osztottak, ki-be nyílók. A tömör tölgyfakapu felső ívében palmetta motívumú üveg felülvilágító van, két oldalán lépcsővel megközelíthető üzletek. A „piano nobilét” középen erkély, a második emeletet két oldalsó erkély emeli ki. Az erkélyajtókat fallizénák keretezik, az ablakokat lombfüzérek díszítik, a hullámvonalú erkélyek korlátja öntöttvas pálcás. A kétkarú lépcsőt is öntöttvas korlát kíséri. A kocsik behajtására tervezett kapualj gipsztagozatai mind épek, a szegmensívű keresztboltozat közepét rozetta díszíti. Az udvaron körbe–körbe fatáblával záruló műhelyek nyílnak ma is. A kapualj tengelyében megjelenő kisméretű egykori imaház timpanonos oromzattal zárul, mögötte tűzfal magasodik.


A felújítás során az udvar keramitburkolatát betonkockákra, a függőfolyosó kőlapjait betonlemezre cserélték, a lépcsőházat rács védi, de a régi hangulat ennek ellenére itt még tökéletesen érezhető. A Lindenbaum Lővy által építtetett korai romantikus lakóház ma műemlék.


(Forrás: Védtelen örökség, 2007, 174–176.)