A Benczúr utca Köröndtől induló szakaszán zártsorú a beépítés, csak a Bajza utca sarkától és a páros oldalon vált át lazábbra, ahol villák állnak. A házak nagy részét zsidók vagy zsidó származásúak építették, közöttük feltűnően sok a bankár, de nagykereskedőket, gyárosokat, orvosokat is találni. A Köröndhöz és a Városligethez közel szanatórium is épült. Itt többnyire még a zártsorú épületek is magánpaloták, egy család számára készültek, szintenként egyetlen nagyméretű lakással, a ház mögött a fasori villák kertjeivel összenyíló nagy kerttel.
Ilyen Gomperz Károly gabona- és dohánykereskedő, a Magyar Dohánykereskedelmi Rt. igazgatósági tag magánpalotája is. Az eredeti tervek nincsenek meg, de 1935-ben özv. Gomperz Károlyné kisebb átalakításokat végeztetett, az ehhez készített terven pedig jól látható, hogy az első emeleti lakás kilencszobás volt két fürdőszobával, két cselédszobával. Halála után, 1936-ban a leánya és örököse (Surányi Miklósné) a földszinti lakást alakíttatta át, a terv tanúsága szerint a hálók, gyerekszobák, személyzeti szobák mellett könyvtár, ebédlő, ruhatár, hall, télikert, öltöző is volt.
1889-től a villa felépüléséig Gomperz Károly és családja dentai Gomperz Zsigmond (1817–93) bankár és kereskedő Andrássy út 20. szám alatti palotájában élt, bizonyára rokoni kapcsolatban álltak. A spanyol eredetű Gomperzek a XIX. század elején Brünnben telepedtek le, ahol „tolerált” zsidók voltak. Spanyolországban takácsmesterséget folytattak, morvaországi megtelepedésük után kereskedelemből gazdagodtak meg. Később részben Bécsben, részben Pesten éltek. 1905-ben Gomperz Zsigmond magyar nemességet kapott, amit 1908-ban kiterjesztettek a család több tagjára. Lánya, dentai Gomperz Irma (1854–1905) az egyik legnagyobb zsidó tudós, dr. Kaufmann Dávid (1852–99), a budapesti Országos Rabbiképző Intézet történelem, vallásfilozófia- és hitszónoklattan tanárának és könyvtárosának felesége lett (azt, hogy a híres Kaufmann-gyűjtemény létrejöhetett, a Gomperz-vagyon tette lehetővé).
Egyszer-egyszer a Benczúr utcai magánpalota tulajdonosa, Gomperz Károly dohánykereskedő nevénél is feltűnik a dentai előnév, de általában nem. Sírja sem ismert, csak feleségéé. Gomperz Károlyné sz. Lőw Zsófia (?–1935) a Salgótarjáni utcai zsidó temető 12-1 számú sírboltjában nyugszik.
Az L alakban épült magasföldszintes, kétemeletes elegáns magánpalotát a zsidó nagypolgárság kedvelt építészpárosa, Kármán Géza Aladár (Pest, 1871 – Budapest, 1939) és erényi Ullmann Gyula (Pest, 1872 – Budapest, 1926) tervezte németes szecessziós stílusban, kívül-belül klasszicizáló részletekkel. Egyedül a lépcsőházat megvilágító nagyméretű, virágdíszes színes üvegablak tér el ettől lágyabb formáival, de felette már geometrikus jellegű színes üveg „sorminta” vonul végig. A szintén klasszicizáló, kiemelkedően igényes épületlakatos-munkák valószínűleg a Kármán–Ullmann építészpárossal szinte mindig együtt dolgozó Forreider és Schiller-műhelyből származnak.
Ullmann Gyula a báró erényi Ullmann közgazdász és bankár családból származik, akik 1880-ban osztrák lovagi rangot nyertek. Nagyapja, Ullmann Károly Pécsről költözött Pestre, és később a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke lett. Apja Ullmann Imre nagykereskedő volt, anyja Harzl Julianna. Első felesége Weiss Eliz, az egyik leggazdagabb zsidó család tagja, Weiss Berthold lánya volt. (Forrás: Magyar zsidó családok, 1999, 94–96., hasonmás kiadás).
A két építésznek igen sok épülete áll a környéken, saját villájuk is errefelé épült meg: Ullmann Gyuláé átellenben, egészen közel, a Városligeti fasor 10.-ben, Kármán Aladáré kicsit távolabb, a Bajza utca 19.-ben, de van egy általa építtetett bérvilla is a Bajza utca 15–17.-ben, melyet szintén közösen terveztek.
Ullmann Gyula, amint befejezte budapesti építészeti tanulmányait, szinte azonnal – már 1895-ben – társult a Münchenben végzett Kármán Aladárral. Bár akadnak önálló épületeik is, a magyar zsidó gazdasági és szellemi elit részére készített terveik többsége (bérházak, villák, paloták, kastélyok vagy síremlékek, például Weiss Manfrédé és családjáé a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben (B-Kriptasor-14.) az 1914-ig tartó, közel húszéves közös munka eredménye. Építészetüket, ahogy ennél a magánpalotánál is, a német jugendstil és igen sok épületüknél Ottó Wagner hatására – Spiegel Frigyest és Weinréb Fülöpöt is megelőzve – a bécsi szecesszió határozta meg. Épületeikre az új technikai megoldások alkalmazása is jellemző volt. Terveik bécsi, berlini és lipcsei építészeti mintaalbumokban is megjelentek.
Legkiemelkedőbb, legismertebb műveik: a Lendvay utca 28. alatti Groedel-villa (ma Fidesz-székház), a Károlyi Mihály utca 3–5. alatti Király-bazár és lakóház együttes és talán a legszebbek: a bécsi szecessziót Wertheimer és Frankl Áru- és bérház a Hold utca 6.-ban és a Szabadság téren, ugyancsak a bécsi szecessziót követő egykori Kereskedelmi csarnok, az Ullmann-ház és a Kánitz-áruház együttese. Ma ebben az utóbbi három épületben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége működik.
Ullmann Gyula, akár családjának legtöbb tagja, római katolikus hitre tért, feltehetően Kármán Géza Aladár is. Az általuk tervezett Gomperz palota – melynek minden részlete a kor legmagasabb igényességével készült – az 1980-as években új, harmadik emelettel, silány manzárdtetős tetőtéri beépítéssel bővült, palotából bérház lett. Értékei miatt ma ennek ellenére kerületi védelem alatt áll.